2015. december 24., csütörtök

Hová lett a karácsony?




Nem sablonos karácsonyi ömlengést szeretnék, vagy esetleg a másik végletet beteljesíteni, ami szidalmazza a jelenlegi kapitalista, eredeti értelmét vesztett karácsonyt. Abból talál az ember elég írást és úton útfélen belebotlik emberekbe, akik ezeket a véleményeket durrogtatják. Nem kell erőltetni… valljuk be, nincs karácsonyi hangulatunk. Legalábbis sokaknak egyáltalán nincs. Nekem se. 

Talán ennek oka főleg a langyos tavaszi idő és bár megszokhattuk volna az elmúlt években, hogy nemcsak morálisan, de ökológiailag is romló világunkban hangulatos havazást nem várhatunk ilyenkor, még is megmaradt gyermekkorunkból az a beidegződés, hogy karácsony az egyenlő a nagy hóval. Ez a ködös, langyos idő eleve így megadja a rossz alaphangulatot. De Brazíliában sosem volt csípős hideg ekkor, mégsem veszett ki olyan durván a spiritualitás. Az ünnep kiüresedésének okát szellemi, lelki okokban kell keresni. Eredendően az európai pogány népek a fény ünnepét tisztelték ekkor, a téli napforduló után, mikor is egyre hosszabbak lesznek a nappalok. A fény, a világosság, mint a remény és az igazság szimbóluma, diadalt arat a sötétség felett. Keresztényként is azt mondja az ember, le a kalappal ez igen nemes, szép gondolat és rájön, a mi Krisztusunk születésének ünnepe sem véletlen ezt az időszakot fedi. Pontosan ugyanezt jelenti. A megváltó megszületik, reményt hoz a megmenekülésünkre, mint pislákoló fényesség jelenik meg a sötétben. A szimbolika igencsak érvényes, hiszen amint mondja "Én vagyok a világ világossága"(Ján.8:12) Ez az ünnepkör, akár még a pogány időkben, akár eredendő keresztényi értelmében is nem mást jelent, mint a reményt. Azt üzeni, hogy az igazság végül, ha lassan is, de mindig diadalmaskodik a hazugság felett, a jó végül diadalt arat a gonoszságon. 

Aztán a felvilágosodás után, mikor a tradicionális gondolataiktól elkezdtek elszakadozni jobb sorsra érdemes emberek, alternatív értelmezéseket kezdtek adni ennek az ünnepkörnek is. A szakrális táptalaj elveszett, az emberi spiritualitás őrlángra kapcsolt és megszületett populista, minden ateista, deista és egyebek által is fogyasztható karácsony: a szeretet ünnepe. Szépen és nemesen hangzik, hogy a szeretet ünnepe, de ettől még hülyeség marad. Akkor a húsvét legyen a megbocsájtás ünnepe. Szépen hangzik ez is, de nem lesz ettől még ez a jelentése. A karácsony fentebb vázolt eredetéhez visszagondolva, ez nem a szeretet ünnepe. Természetesen a szeret olyan dolog, ami mindig, mindenkor érvényes így a karácsony eredeti szellemiségében is van helye, de nem kifejezetten ennek az ünnepe. A kapitalisták remekül gondolták, hogy ha ez a szeretet ünnepe lesz, akkor abból hasznuk van. A szeretetet kikell mutatni, így valamit ad az ember, ajándékozik. Meg is indult a napjaikig tartó vásárlási láz, készülődés, nyűg, stressz, aggodalom. Valójában ezeknek az ünnepe lett, nem a szereteté…és főleg nem a világosság szellemi diadaláé. Sőt, a sötétség ilyen formán karácsonykor jobban győzedelmeskedik, mint bármely más időszakban, arányában. 

Vissza kell nyúlnunk őseink gondolataihoz és lelkületéhez. Az ókeresztény közösségek szellemiségéhez. Összeülni csendben, puritánul, elmondani egy hálás imát, amiért az Úr eljött közénk, hogy átérezhessük azt, hogy a jó győzni fog. Van remény, még így is, ebben a nyüzsgő, kifordult forgatagban, ideges, stresszes légkörben is, és a ködös, nedves időt tekintve még is tudhatjuk, hogy egyszer a fény felülkerekedik odakint és a szívünkben egyaránt.
Horváth Martin

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése